Először is vizsgáljuk meg, mit tesz a munkáltató, amikor beérkezik hozzá az a töméntelen sok önéletrajz? Nos, azzal kezdi, hogy kiválogatja, melyek azok, amelyek egyáltalán megfelelnek a kiírt feltételeknek. Ezután kiválogatja, melyek azok a személyek, akiket szeretne személyes interjúra behívni, majd a behívott és meginterjúztatott személyek közül kiválasztják azt az egyet, akit végül fel is vesznek. A rendszer alaphibája (véleményem szerint), hogy egyszer sem biztos, hogy azt a személyt veszik fel, aki a legrátermettebb. Inkább azt, akinek a legjobb a kommunikációja.
A fiatal és szép nők tömegével kapják a környezetükben lévő férfiaktól az udvarlásokat. Megszokják, hogy ez így van, és abban az illúzóban ringatják magukat, hogy ez mindig így is marad. A tömegével érkező udvarlásokat tömegével utasítják vissza, és a sok pályázó jelölt közül kiválasztják azt az egyet, aki iránt vonzódnak (már ha az a személy a pályázók között van). A rendszer alaphibája szerintem itt is az, hogy nem feltétlenül azt a személyt fogadják be az életükbe, akivel a leginkább összeillenének, inkább azt, akinek jó a kommunikációja. Persze a probléma később előbukkan, kiderül, hogy a szőke herceg valójában sem nem szőke, sem nem herceg, és ekkor a hölgy útilapot ad a szőkének vélt hercegnek, majd várja az újabb udvarlásokat. Amíg vannak. Mert bizony azokból egyre kevesebb van, és a pályázók is egyre silányabbak. Végül, túl a harmadik X-en, kénytelenek beérni egy olyan férfival, akinél ezerszer jobbakat kosaraztak ki korábban, de azok a férfiak már boldog férjek és apák egy másik, kevésbé válogatós nő mellett. Az imént emlegetett hölgy pedig már szeretne gyermeket is, de az bizony már nem olyan egyszerű, 35 felett pedig pláne nem. A mai nők 20 és 30 év között mindent megtesznek, hogy ne legyen gyerek, 30 és 40 között pedig mindent megtesznek, hogy legyen gyerek.
Az az igazság, hogy a csajozás terén nem vagyok valami jó, nagy valószínűséggel azért, mert rossz a kommunikációm. Javítanom kell rajta, ez biztos. Az önértékelésemet is helyre kell tenni, mert hinnem kell azt, hogy szeretetre méltó vagyok, és hogy igenis képes vagyok szeretni. Meg kell tanulnom, hogyan kell jó kapcsolatot építeni, mert a kapcsolat igenis olyan, mint a házépítés: keményen kell dolgozni rajta, és folyamatosan karban kell tartani. Már csak egyvalami kellene: egy kicsi kis siker, ami óriási lendületet és lelkesedést adna nekem.
A minap, amikor ügyintézési körúton jártam, betértem egy olcsó termékeket árusító boltba, ahol vásároltam egy “Szingli vagyok” feliratú rendszámtáblát. Úgy döntöttem, hogy amikor társaságba megyek, ezt fogom kiakasztani a nyakamba, és minden nővel flörtölni fogok, de egyikkel sem komolyan. Meg fogom mutatni, hogy egyedülállóként is lehet az ember boldog és kiegyensúlyozott, humoros és könnyed.
Pszichológiai tesztek ugyanis kimutatták, hogy egy független, önmagában is boldog ember a legvonzóbb a másik nem szemében, pláne akkor, ha egy kicsit elérhetetlennek is tűnik.
Ha így cselekszem, nagy valószínűséggel meg fognak értem őrülni a nők.
Mire jó egy “Szingli vagyok” feliratú rendszámtábla?
2011 február 12. | Szerző: Árpi
Először is vizsgáljuk meg, mit tesz a munkáltató, amikor beérkezik hozzá az
a töméntelen sok önéletrajz? Nos, azzal kezdi, hogy kiválogatja, melyek azok,
amelyek egyáltalán megfelelnek a kiírt feltételeknek. Ezután kiválogatja,
melyek azok a személyek, akiket szeretne személyes interjúra behívni, majd
a behívott és meginterjúztatott személyek közül kiválasztják azt az egyet,
akit végül fel is vesznek. A rendszer alaphibája (véleményem szerint), hogy
egyszer sem biztos, hogy azt a személyt veszik fel, aki a legrátermettebb.
Inkább azt, akinek a legjobb a kommunikációja.
A fiatal és szép nők tömegével kapják a környezetükben lévő férfiaktól az
udvarlásokat. Megszokják, hogy ez így van, és abban az illúzóban ringatják
magukat, hogy ez mindig így is marad. A tömegével érkező udvarlásokat
tömegével utasítják vissza, és a sok pályázó jelölt közül kiválasztják azt az
egyet, aki iránt vonzódnak (már ha az a személy a pályázók között van).
A rendszer alaphibája szerintem itt is az, hogy nem feltétlenül azt a személyt
fogadják be az életükbe, akivel a leginkább összeillenének, inkább azt, akinek
jó a kommunikációja. Persze a probléma később előbukkan, kiderül, hogy a szőke
herceg valójában sem nem szőke, sem nem herceg, és ekkor a hölgy útilapot ad
a szőkének vélt hercegnek, majd várja az újabb udvarlásokat. Amíg vannak. Mert
bizony azokból egyre kevesebb van, és a pályázók is egyre silányabbak. Végül,
túl a harmadik X-en, kénytelenek beérni egy olyan férfival, akinél ezerszer
jobbakat kosaraztak ki korábban, de azok a férfiak már boldog férjek és apák
egy másik, kevésbé válogatós nő mellett. Az imént emlegetett hölgy pedig
már szeretne gyermeket is, de az bizony már nem olyan egyszerű, 35 felett
pedig pláne nem. A mai nők 20 és 30 év között mindent megtesznek, hogy ne
legyen gyerek, 30 és 40 között pedig mindent megtesznek, hogy legyen gyerek.
Az az igazság, hogy a csajozás terén nem vagyok valami jó, nagy
valószínűséggel azért, mert rossz a kommunikációm. Javítanom kell rajta, ez
biztos. Az önértékelésemet is helyre kell tenni, mert hinnem kell azt, hogy
szeretetre méltó vagyok, és hogy igenis képes vagyok szeretni. Meg kell
tanulnom, hogyan kell jó kapcsolatot építeni, mert a kapcsolat igenis olyan,
mint a házépítés: keményen kell dolgozni rajta, és folyamatosan karban kell
tartani. Már csak egyvalami kellene: egy kicsi kis siker, ami óriási
lendületet és lelkesedést adna nekem.
A minap, amikor ügyintézési körúton jártam, betértem egy olcsó termékeket
árusító boltba, ahol vásároltam egy “Szingli vagyok” feliratú rendszámtáblát.
Úgy döntöttem, hogy amikor társaságba megyek, ezt fogom kiakasztani a nyakamba, és minden nővel flörtölni fogok, de egyikkel sem komolyan. Meg fogom mutatni, hogy egyedülállóként is lehet az ember boldog és kiegyensúlyozott, humoros és könnyed.
Pszichológiai tesztek ugyanis kimutatták, hogy egy független, önmagában is
boldog ember a legvonzóbb a másik nem szemében, pláne akkor, ha egy kicsit
elérhetetlennek is tűnik.
Ha így cselekszem, nagy valószínűséggel meg fognak értem őrülni a nők.
Oldal ajánlása emailben
X